Fertőhomok a Fertő tó déli partján Hegykő és Hidegség közvetlen szomszédságában fekszik. A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén fekvő település a Fertő táj Világörökség része. A község neve – Homok – a 15. század végétől állandósult. Ez az elnevezés az itt található talaj fajtájára utal. A Fertő előtagra azért volt szükség, mert az ország más megyéiben is megtalálható ez az elnevezés.

1538-ig csak magyarok lakták a jobbágyfalut. A lakosság lélekszáma azért fogyatkozott meg, mert a török csapatok portyázásaik során többször feldúlták a vidéket. Mivel a földbirtokosok munkaerő és adófizetők nélkül maradtak, ezért azon igyekeztek, hogy minél előbb be tudják népesíteni az elhagyott és elpusztult jobbágytelkeket. Nádasdy Tamás Nyugat-Magyarország leghatalmasabb földesura és horvát bán volt egy személyben. Ő telepítette át jobbágyait a szlavóniai Velika melletti mezővárosból magyarországi birtokaira. Így kerültek a horvátok a mai Hegykő és Fertőhomok vidékére is. Az itteni horvátság az ún. gradistyei horvátsághoz tartozik, melynek különálló nyelve is van. A lakosok a "kaj" nyelvjárást beszélik, akik azóta is őrzik ezt a sajátos nyelvet és a délszláv hagyományokat. A kultúra és a hagyomány ápolásában nagy szerepe van a helyi tamburazenekarnak, tánccsoportnak és az énekkarnak. Ennek a sajátos kultúrájú településnek a múltját és a hagyományait mutatja be a Fertőhomoki tájház, amely a falu kulturális életének egyik legfontosabb helyszíne. Hagyományápoló rendezvények, a falunap, a világörökség nap és a diófesztivál került megrendezésre falai között. A 3 napos fertőhomoki hagyományőrző lakodalmast is itt forgatták.

A település temploma a római katolikus Szent Anna templom. A műemlék jellegű épület a falu feletti dombon magasodik, melyhez lépcsősor vezet fel.

A szőlőművelésnek és a zöldségtermelésnek jelentős szerepe volt a falu életében. Az idősebb lakosok ma is zöldséget termesztenek, és a környékbeli városok piacaira viszik az árut.

Fertőhomok honlapja:
www.fertohomok.hu